Nemzeti egységet teremtő imádság

Érdemes a nagyközönség számára is tudatosítani, hogy egy olyan versnek a születéséhez kapcsolódik a magyar kultúra napja, amely költemény a magyar protestantizmusnak, a magyar reformációnak, a magyar kálvinizmusnak is diadalünnepe – állítja Kulin Ferenc író, irodalomtörténész, Kölcsey-kutató. Szerinte Kölcsey műve nélkül a reformkor politikai sikerei nem következhettek volna be.

2024. január 22.

A Himnusz előtt is voltak himnuszaink

A középkortól kezdve a magyarságnak mindig voltak nemzeti fohászai, még ha nem is olyan egységes, az egész nép által elfogadott és szeretett imádságok is voltak ezek, mint Kölcsey Ferenc verse. Az első, a Jóisten segítségét kérő, a nemzet felemelkedését áhító magyar nyelvű himnusz az evangélikus hagyományokban keresendő, majd hamarosan megszületett ennek protestáns, valamivel később pedig katolikus megfelelője is. Egészen Kölcsey versének megzenésítéséig csak a felekezetekhez köthető imákat énekelte a nép. Megzenésítése után, rövid idő elteltével az emberek magukénak érezték a művet.

2024. január 22.

Kölcsey Hymnusa – közép-európai tükörben

Ha a himnusz szót halljuk, először legtöbbünknek saját nemzeti jelképünk jelenik meg a tudatában, Kölcsey Ferenc kétszáz évvel ezelőtt papírra vetett költeménye. Rövid áttekintésünknek az a célja, hogy bemutassuk a mi himnuszunk közép-európai kontextusát: mi az, ami tartalmában, formájában hasonló bennük Kölcsey költeményéhez, és miben különböznek tőle tágabb szomszédságunk nemzeti jelképei.

2023. március 4.

Isten áldása nem ráadás

„Kölcsey Ferenc tudta, hogy az Isten áldása nem ráadás, nem kiegészítés, nem toldalék és nem díszítő-dekorációs elem. Isten áldása nélkül ugyanis minden hiábavalóság!” – írja Fekete Károly püspök a Reformátusok Lapjában.

2023. január 30.

Nemzeti himnuszunk és a református hagyomány

A Debreceni Református Kollégium Múzeumában kiállítás nyílt, amely Kölcsey Ferenc és nemzeti imádságunk debreceni kapcsolatait mutatja be. Az egész évben látogatható kiállítás forgatókönyvének néhány gondolatát felidézve az alábbiakban Kölcsey versének születésnapjára emlékezünk, amely néhány évtizede a magyar kultúra napja is.

2023. január 27.

Irodalmi emlékév Debrecenben

Jelentős eseménnyel, az országos Petőfi 200 emlékév egyik programjával kezdődött Debrecenben a 2023-as esztendő. A város viszont nemcsak Petőfit, hanem a kétszázötven évvel ezelőtt született költő, Csokonai Vitéz Mihály előtt is tiszteleg. Ráadásul nemzeti imádságunk, Kölcsey Ferenc Himnusza szintén idén kétszáz éves. A közös emlékezésben oroszlánrészt vállalnak a Tiszántúli Református Egyházkerület Közgyűjteményei, valamint a Debreceni Református Hittudományi Egyetem.

2023. január 26.

Kétszáz éves a Himnusz

Istentiszteleten emlékeztek meg a Himnusz születésének kétszázadik évfordulójáról, a szatmárcsekei ünnepségen igét hirdetett Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület és Palánki Ferenc, a Debrecen–nyíregyházi Egyházmegye püspöke. Az ünnepi műsor részeként a Kölcsey Társaság emlékplakettel díjazta Berkesi Sándor Kossuth-díjas karnagyot és Varnus Xavér orgonaművészt. Az alkalom Kölcsey sírjának megkoszorúzásával zárult.

2023. január 22.

A szívekhez utat találó ima

Leggyakrabban ünnepi alkalmakon, istentiszteleteken, díjátadókon csendül fel a Himnusz. Dallamát azonnal megismerjük. Kölcsey Ferenc költeménye kétszáz évvel ezelőtt, 1823. január 22-én készült el, Erkel Ferenc zenéje 1844-ben született. Törvény 1989. október 23. óta mondja ki, hogy „a Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével”. A Himnusz regényes zenei történetét jártuk körbe.

2023. január 21.